A középhaladó óra lépcsőzetesen épül a kezdő óra alapjaira. Ugyanakkor itt már a szimmetriát időben megtöri a kézfejek és karok kánonja. Ez a kánonban történő mozgás dominóhatást vált ki a testben, ami szükségessé teszi, hogy a plié fokozottan teljesítse tompító feladatát, és fogadja a zuhanó testet a térben való elmozdulás során.
A kézfej- és karmozdulatok határozzák meg a teljes mozgássorozatot, annak dinamikáját, nehézségi szintjét, ahová a folyamat fejlődni fog. A középhaladó szinten egyre nagyobb szerepet kap a test központi támasztórendszere és a rugalmas plié, hiszen az időben egymáshoz képest eltolódott kézfej és karmozdulatok koordinációinak köszönhetően, a test nem csak térben, hanem már saját központja körül is mozogni kezd.